1. Mi vezetett a földrajzi felfedezésekhez? Kik voltak az első felfedezők (legalább 3 személy)?



A földrajzi felfedezések okai között szerepeltek gazdasági, vallási és politikai tényezők. Az európai nemzetek, különösen Portugália és Spanyolország, keresték az új tengeri útvonalakat Ázsiába, hogy fűszereket, aranyat és egyéb értékes árucikkeket szerezzenek. A felfedezéseket az európai gazdaság fejlődése, a kereskedelem iránti növekvő igény, valamint a technológiai fejlődés, például a navigációs eszközök fejlődése is elősegítette.

Első felfedezők:

Bartolomeu Dias (1488): ő érte el először Afrika déli csúcsát, a Jóreménység fokát.

Vasco da Gama (1498): ő volt az első, aki tengeri úton elérte Indiát Afrika megkerülésével.

Kristóf Kolumbusz (1492): ő fedezte fel az amerikai kontinenst, bár ő azt hitte, hogy Indiába érkezett.


2. Milyen birodalmak léteztek Amerikában a felfedezések időszakában? Kik hódították meg azokat?



A felfedezések idején Amerikában számos fejlett civilizáció létezett:

Azték Birodalom: Közép-Mexikó területén, amelyet Hernán Cortés spanyol konkvisztádor hódított meg 1521-ben.

Inka Birodalom: Dél-Amerikában, elsősorban a mai Peru területén, amelyet Francisco Pizarro spanyol hódító foglalt el 1533-ban.

Maja civilizáció: Közép-Amerika déli részén, mely szintén spanyol hódítók áldozatául esett, bár a hódításuk több évtizedig tartott.


3. Mutasd be a Habsburg–Valois párharc személyeit, eseményeit! Mely területekért harcoltak?



A Habsburgok és a Valois dinasztiák közötti konfliktusok (1515–1559) elsősorban Itália, Németalföld és más európai területek feletti uralomért folytak. A háborúk a Habsburgok uralkodójának, I. Károly (V. Károly néven német-római császár) és a Valois-házból származó francia király, I. Ferenc között zajlottak.

Fontosabb események:

Pavia csata (1525): I. Ferenc veresége és fogságba esése.

Cateau-Cambrésis-i béke (1559): véget vetett a háborúknak, amelyben a Habsburgok megtartották dominanciájukat Itáliában, míg Franciaország Németalföldről lemondott.


4. Mutasd be a tőkés ipar és manufaktúra kialakulását!



A tőkés ipar és manufaktúra kialakulása a 16. században kezdődött Európában, és a gazdasági fejlődés egyik meghatározó mozzanata volt. A céhes ipar helyébe fokozatosan a manufaktúrák léptek, amelyek nagyobb termelést és specializációt tettek lehetővé. A manufaktúrákban a munkafolyamatokat részfeladatokra osztották, és a munkások különböző fázisokat végeztek el, ezáltal hatékonyabbá vált a termelés. A céhekkel szemben a manufaktúrák több bérmunkást foglalkoztattak, és tömegcikkeket állítottak elő, míg a céhek inkább minőségi, egyedi termékeket gyártottak.


A feltöltött képen két feladat szerepel:

1. Feladat: Egészítse ki a szöveget az alábbi fogalmakkal!

A megadott fogalmak: iránytű, karakk, karavella, kormánylapát, navigáció, óra, portugál, szextáns, szög, térkép, vitorla.

A szövegkiegészítés a hajózás technikai fejlődésére és a felfedezésekhez kapcsolódó eszközökre vonatkozik. Itt a szavak megfelelő helyre illesztésével kell a szöveget kitölteni. Például:

Az iránytű segítette a hajósokat abban, hogy a megfelelő irányba tartsanak.

A szextáns és az óra pontosan meghatározta a hajók helyzetét, így segítve a navigációt.

A hajók típusa lehetett karakk vagy karavella, amelyek nagy távolságokat tudtak megtenni a fejlett kormánylapát és vitorla rendszereikkel.


2. Feladat: A céhek és a manufaktúrák összehasonlítása

Az összehasonlító táblázatban a céhek és manufaktúrák főbb jellemzői szerepelnek. A feladat alapján eldöntendő, hogy a megadott állítások igazak vagy hamisak a céhekre és a manufaktúrákra vonatkozóan:

1. állítás: Igaz – A manufaktúrákban munkamegosztás alakult ki.



2. állítás: Igaz – A céhekben komoly, többlépcsős szakmai képzés folyt.



3. állítás: Igaz – A manufaktúrák nagy mennyiségben termeltek olcsóbb árukat.



4. állítás: Hamis – A céhek nem mindig támogatták a kézművesek közti munkamegosztást.



5. állítás: Igaz – A manufaktúrák bérmunkásokkal dolgoztak, akik nem birtokolták a termelés eszközeit.