„Ők monostort, templomot
Építenek, hol úgy sípolnak, úgy
Megzengenek, hogy a zarándokok
Táncolni kénytelenek a sáros útcán;
Nekünk pedig nincs egy jó köntösünk,
Melyben magát az ember egy becses
Védszent előtt mutathatná meg a
Templomban.”

Katona József Bánk bán című drámája egyik legismertebb és legfontosabb magyar dráma a 19. századból. Az 1815-ben írt, majd színházban csak több mint 15 évvel később játszott mű története a magyar történelem egyik sötét korszakában játszódik, amikor a királyi biztos, Bánk, a nép igazságát és jogait képviselő hős küzd a hatalom visszaélései és a nép elnyomása ellen.
A kiválasztott idézet Tiborc monológja, egy olyan részlet a drámából, amelyben a parasztok vallásos életmódjáról és a szegénységükről beszél. Tiborc szavai által a dráma társadalmi és erkölcsi problémákat érinti, és rámutat a parasztok nehéz életére és az arisztokrácia elnyomó hatalmára.
Ez viszont nem csak Magyarország területén nagy probléma, hanem hazánk határain kívül is. Rengeteg ember szenved Afrika különböző államaiban és Észak-Koreában azért, mert nem jut ételhez és tiszta ivóvízhez. A földön naponta közel ezer gyerek hal meg ivóvíz hiányában.
Magyarországon szerencsére már sokkal jobb a helyzet, azonban ez nem volt mindig így. Ráadásul Hazánk területén a mai napig is vannak olyan vármegyék, ahol egyes falvakban rengetegen éheznek, és nincs vezetékes víz, gáz meg villany. Röviden amit mi természetesnek veszünk, az pár száz kilóméterre akár a „boldogság álma is lehet”.
A dráma egyik kulcsfontosságú eleme a történelmi és társadalmi háttér ábrázolása, valamint az egyén és a hatalom közötti konfliktusok bemutatása. Bánk karaktere az igazság és az erkölcs megtestesítője, aki bátran szembeszáll a hatalmi és társadalmi igazságtalanságokkal. Ezt a közelmúlt szemével az 1956-os eseményekkel lehet párhuzamba vonni, ha pedig már inkább a 21. századról gondolkodunk, akkor pedig a 2006-os eseményekkel.
A dráma fontos tanulságokkal szolgál az emberi jellem és erkölcs kérdéseiről, valamint az elnyomás és a hatalommal való küzdelemről. A kiemelt monológ pedig tökéletesen tükrözi egy szegény ember fájdalmait. Akár a 13., akár a 21. században járunk