o Teljes visszaverődés akkor jön létre, ha a fény a ritkább közegből megy a sűrűbbe. ____
o A teljes visszaverődésnél a beesési szög nagyobb, mint a visszaverődési szög. ____
o A határszögnél kisebb szögben érkező fénysugarak megtörnek, a nagyobb szögben érkező
fénysugarak teljesen visszaverődnek. ____
o A határszögnél kisebb szögben érkező fénysugarak teljesen visszaverődnek, a nagyobb
szögben érkező fénysugarak megtörnek. ____
o A teljes visszaverődésnél, 100% az egyes közegben marad a fény. ____
o A határszöghöz tartozó , majdnem 90°. ____
o Az optikai szálnál a fény folyamatosan törik. ____
o Az optikai szál gyorsabban viszi az információt, mint a fémszál. ____
o Az optikai szál nehezebben lehallgatható, mint a fémszálat. ____
o Az optikai szálat használjuk az egészségügyben. ____
o A minden napi életben nem használjuk az optikai szálat

o Az interferencia hullámok találkozásánál lejátszódó jelenség neve. ____
o Az interferencia hullámok és anyagi testek találkozásánál lejátszódó jelenség neve. ____
o Maximális erősítésnél az interferáló hullámok azonos fázisúak. ____
o A maximális erősítésnél nem mindegy mekkorák az amplitúdók. ____
o Maximális erősítésnél az eredő hullám amplitúdója nagyobb, mint az összetevők amplitúdója.
____
o Maximális erősítésnél az útkülönbség a hullámhossz egészszámú többszöröse. ____
o Maximális gyengítésnél az eredő hullám amplitúdója nagyobb, mint az összetevők
amplitúdója. ____
o Maximális gyengítésnél a hullámforrások amplitúdója különböző. ____
o Maximális gyengítésnél az út különbség: Δs =(2k+1)·λ/2, kZ. ____
o A kioltás nem csak a hullámokra jellemző jelenség. ____
o Kioltásnál a találkozó hullámok ellentétes fázisúak. ____
o A hullámok találkozásakor eltűnhet a hullám. ____
o A hullámok találkozásakor mindig lesz hullám. ____
o Kioltáskor a hullámforrások amplitúdója nem egyenlő. ____
o A polarizáció csak a transzverzális hullámra jellemző. ____
o A polarizáció csak a longitudinális hullámra jellemző. ____
o Polarizációnál a hullám elveszti a szűrőre merőleges összetevőjét. ____
o Polarizációkor a térbeli hullám síkhullám lesz. ____
o Két polárszűrővel nem tudjuk megszüntetni a hullámot. ____
o A fény longitudinális hullám. ____
o Az atom szó oszthatatlant jelent. ____
o A mai napig csak megbecsülni tudjuk az atom nagyságát. ____
o A középkorban már sejtették az atom nem oszthatatlan. ____
o A protont később fedezték fel, mint az elektront. ____
o Az első atommodellt Rutherford döntötte meg. ____
o A Thomsonféle modellt Rutherford szórás kísérlete döntötte meg. ____
o A szóráskísérletben radioaktív anyaggal atomokat világított meg Rutherford. ____
o A szóráskísérletben azt az eredményt kapták, amit vártak. ____
o A Rutherford féle atommodell a Mazsola modell. ____
o A Rutherford féle atommodell nagy részét mai napig igaznak tartjuk. ____
o Bohr vezeti be az elektronpálya fogalmát. ____
o A Bohr modellel nem magyarázható semmilyen vonalas színkép. ____
o Rutherford, már tudta van elemi töltés. ____
o A Rutherford féle modellben: az atom tömegének a nagy része az atommagban található,
aminek kicsi a térfogata, ezért nagy a sűrűsége. ____
o A Rutherford féle modellben: az atommag nem mindig az elemi töltés egészszámú
többszörösével egyezik meg, ami az elem rendszáma a periódusos rendszerbem. ____
o Bohr szerint az elektron az elektronpályákon nem veszít energiát a mozgása során. ____
o A Bohr modellben az elektronpályák energiája megegezik. ____
o Az atomban lévő elektron fotont/fényt képes kibocsátani. ____
o Csak a Bohr modellben van, hogy egy + atommag körül keringenek az elektronok, ____
o A Bohr modell megalkotásakor már ismerték a protont. ____
o Bohr modelljében az elektron ellipszis pályán mozog. ____
o Becquerel nevezte el a radioaktivitást. ____
o Curie házaspár fedezte fel a polóniumút és a rádiumot. ____
o Curie házaspár vizsgálta a radioaktivitás mérésének lehetőségit. ____
o Curie házaspár fedezte fel, hogy a radioaktív sugár nem egységes, hanem 3 részre bomlik.
____
o A béta bomláskor pozitron keletkezik. ____
o A gamma sugár semleges. ____
o A radioaktív elemek bomlanak csak. ____
o A bomlást nem mindig kíséri sugárzás. ____
o A radioaktív elemben a protonok és az elektronok száma megegyezik. ____
o Alfa sugárzáskor egy neutron protonná, elektronná és antineutrínóvá alakul. ____
o A gamma sugár az alfa és a béta sugarakat kíséri, ezért ilyenkor nem keletkezik új elem.
____
o A legkisebb áthatoló képessége az alfa sugárnak van. ____
o Béta sugárzáskor az elektron az elektronhéjról szakad le. ____
o Sugárzáskor nem mindig keletkezik új elem. ____
o A radioaktivitást csak a gyógyászatban használjuk fel. ____
o A nyomjelzést a terápiában használjuk. ____
o A gamma-kést agyi műtétnél lehet használni. ____
o A terápiában csak késként használható a radioaktivitás. ___