7. feladat:
A fénymikroszkóp felbontóképességét (a legkisebb távolság kép pont között, amit még meg tudunk különböztetni) korlátozza a látható fény hullámhossza. Első közelítésben akkora dolgokat láthatunk, mint a látható fény legrövidebb hullámhossza, 340 nm. Elektronokat gyorsítva energiájuk nő, a hullámhosszuk csökken. Mivel töltöttek, mágneses mezővel fókuszálni is lehet őket. Ezeket a tulajdonságot felhasználva elektronmikroszkópot készíthetünk. Mekkora lesz a felbontóképessége, ha az elektronmikroszkóp gyorsítófeszültsége maximum 1 millió volt lehet?


8. feladat
Egy átlátszó műanyag fóliát hosszú láncmolekulák alkotnak, melyekben egy-egy delokalizált elektron található. Ezek állapotát az erőmentes szakaszra bezárt elektron állapotával modellezhetjük.Azt találták, hogy hosszú időre napsugárzásnak kitett fólia átlátszó fényben sárga színűvé válik. Az anyagszerkezeti vizsgálatok és számítások szerint ez azzal magyatázható, hogy a napsugárzás roncsoló hatására a láncmolekulák hossza 20 %-kal megnőtt.
a) Milyen hosszúak voltak eredetileg a fóliában a láncmolekulák?
b) Ha napsugárzás hatására további hossznövekedés várható, akkor milyen színűvé válhat a fólia?
Felhasználható adatok : egyes színekhez rendelhető hullámhossz: vörös: 800 nm, sárga 570 nm,zöld 500 nm, kék 400 nm. Kiegészítő színek: kék- sárga, zöld- vörös.



9. feladat:
Egy légritkított üvegcsőben elhelyezkedő fémfelületet világítunk meg ultraibolya sugarakkal. ( Az eszközt fotocellának nevezik.) A megvilágítás hatására elektronok lépnek ki a fémlemezből, és a másik, pozitív elektródra jutnak, áramot mérhetünk. Ha a fotocellára ellenirányú feszültséget kapcsolunk, akkor megakadályozhatjuk azt, hogy az elektronok elérjék a másik elektródot.
A megvilágító fény hullámhossza az első esetben 279 nm, a második esetben 245 nm. A fotocellára kapcsolt ellenirányú feszültség nagysága: 0,66 V és 1,26 V.
Határozd meg ezekből az adatokból a Planck állandót!


10. feladat
Tekintsünk egy elektront egy 10-6 cm3, térfogatú, kocka alakú fémszemcsében. Az elektron mozgási energiája 10 eV. Mekkora az elektronok sebességének bizonytalansága?


11. Feladat
Japán kutatók megállapították, hogy ha 7Be radioaktív atommagot tartalmazó atomokat C60 molekulák („futball-labda” molekulák) belsejébe helyeznek, a radioaktív atomok felezési ideje több mint 1%-al lecsökken. (T Ohtsuki et al. 2004 Phys. Rev. Lett. 93 112501). Ez a legnagyobb változás, amit a radioaktív bomlás ütemében mindmáig elő lehetett idézni mesterségesen. Mi lehet az érdekes jelenség oka?

12. feladat
A sugárterápia beveztése Szilárd Leó nevéhez fűződik. Milyen életrajzi vonatkozása van ennek?

13. feladat
Egy α-részecske behatolási mélysége 105 Pa nyomású levegőben 4 cm. mekkora lenne a behatolási mélység 103 Pa nyomású légritkított térben?

14. feladat
Mi történik az alábbi felépítésű reaktorokkal, ha csőtörés miatt megszökik a hűtőközeg?
Ha a moderátor grafit, a hűtőzeg víz?
Ha a moderátor grafit, a hűtőzeg hélium?
Ha a hűtővíz egyben moderátor is?
15. feladat
A CERN-ben a 27 km kerületű, gyűrű alakú alagútban elhelyezett LEP (Large Electron-Positron Collider – Nagy elektron-pozitron ütköztető) gyorsítógyűrűben elektronokat és pozitronokat gyorsítottak 101 GeV energiára. Most ugyanebben az alagútban egy másik gyorsító, az LHC (Large Hadron Collider – Nagy hadron ütköztető) épült. Ebben protonokat gyorsítanak és ütköztetnek 7 TeV energiával. Hányszor erősebb mágneses teret kell létrehozni a részecskék ugyanakkora sugarú körpályán tartásához, mint a LEP esetében kellett?