A mü egünkben a Nap körül levő dolgok vagy a mü Földünk, vagy csillagok. A csillagok vagy maradandók, vagy kiforgók. A maradandók bujdosó (bolyongó) csillagoknak (planetae) neveztetnek... 2. Eredetek ez, hogy midőn a harmadik rendbéli lételadó állatnak[95] (e világ temerdekebb részeinek) részei, a két elsőktől[96] kereken forgattatnának, a gyorsabbak a lassúbbakat elérték, és a mellettek elfolyó s igyenesen mozgó (menő) első létel-adó állatnak részeitől a mellettek közel levő részecskék egybegyúrattatnak, és lassan-lassan nagyobbak-nagyobbak lettek. 3. Mellyek az ő keménységekhez képest a Naphoz közelebb vagy őtölle távullabb forganak. 4. Mert amellyek keményebbek, messzebb, a nem oly kemények penig nem annyéra messze űzettettek, és midőn az oly égi golyóbiskákhoz értek, amellyeknek ővélek egyenlő keménységek vagyon, vagy a túl s innen való égnek mozgási sebessége úgy alkolmaztatott, hogy eggyik a másikot fellyül ne haladja, annak utánna az ő forgásoknak helyét megtartották, és onnan verik müreánk a Napnak fényét vissza. 5. Ezeknek keménységek penig nemcsak a részeknek temerdekségétől és sűrűségétől vagyon, hanem a formájától is, és kiváltképpen a szénnek[97] küssebbségétől. Továbbá ezek eredetet attól is vehettek, hogy az örvénye elnyalatott és megsetétedett világosíttó állat, ha nem igen kemény volt, minek utánna más örvényébe forgott bé, annak köllő közepe[98] felé nyomult alá, és ottogyan az ő szeréntek való sietségű égi golyóbiskákban a Nap körül forogdogálnak, és annak fényét müreánk visszaverik...

Milyen természettudományos ismereteket közöl Apáczai?