Aratáskor esik az eső, az előző hetekben is folyamatosan esett. A környéken puha, lisztes búzák teremnek. Az átvevő síktárolóval és mechanikus anyagmozgatású 100 tonna/24 óra őrlőkapacitású rendelkezik. A koptatóban a kondicionálás folyamatos, egy lépcsőben történik a nedvesítés, az 1. töret felett elhelyezett tartályban lehetőség van 1 órára elegendő búzát utónedvesíteni.
A beszállított búza nedvességtartalma 12,5%, a silóban már nincs ó-búza, az őrlést 100% újbúzából kell megoldani.
- hány % víztartalommal érkezzen a búza az 1. töretre?
- mennyi vizet ad még a halmazhoz közvetlenül őrlés előtt?
- hány % lesz a liszt nedvességtartalma őrlés után?
Megtörtént a gabona halmaztisztítása és felülettisztítása, de még nem alkalmas az őrlésre. Őrlés
előtti művelet a kondicionálás. Ez két részből áll.
Nedvesítés
Az első művelet a nedvesítés, amikor a technológiailag szükséges vizet hozzáadják a
halmazhoz. Ezután a pihentetés következik, ez idő alatt kell felvenni a búzának a hozzáadott
vizet.
A kondicionálás után a héj és a magbelső könnyebben elválik egymástól, a héj nem törik bele
a lisztbe, alacsonyabb lesz a termék hamutartalma és a termék színe is világosabb lesz. Szárazon
a héj és a magbelső mechanikailag és fizikailag is eltérő állapotban van. Különböző mértékben
törnek, aprózódnak, homogén terméket így nem lehet gyártani. A héj több rétegből áll, emiatt
nehezen aprózódik. Ezzel szemben a magbelső könnyen törik és aprózódik. Ha nedvesítünk
ezek a különbségek némileg kiegyenlítődnek.
Ha megfelelően nedvesített és pihentetett búzát őrlünk, megnő az összliszt kihozatal, akár 78-
80% is elérhető, ezen belül magas lesz a fehérlisztek aránya. Könnyen őrölhetővé válik a
halmaz, csökken a fajlagos energiafelhasználás.
Kondicionálás
Kondicionálás során többféle folyamat játszódik le a szemben. Megváltozik a szemek
vastagsága, duzzadás történik, a szem keménysége csökken. A héj szívósabb lesz, kevésbé fog
aprózódni, nagyobb darabokban lehet elszeparálni a liszttől. A magbelső könnyen aprítóvá
válik, a csíra fellazul, könnyen eltávolítható lesz. A szemek köztt, a halmazban a
nedvességeloszlás kiegyenlítődik.
Pihentetés alatt az α-amiláz enzim aktivitása fokozódik, a proteáz enzim is aktívabb lesz, ezáltal
romolhat a liszt minősége.
Mivel pihentetés alatt megfelelő nedvességtartalom, páratartalom áll a mikrobák
rendelkezésére megnőhet a halmaz összcsiraszáma, melynek mértéke a pihentetési idővel
arányosan nő. A nemkívánatos növekedés a pihentetés után szeleléssel és hámozással
csökkenthető.
A hozzáadott víz mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a búza réteges
héjának van egy rétege az úgynevezett hyalin réteg, mely tömlős, duzzadó sejtekből áll és
szerepe, hogy megakadályozza a víz magbelsőbe jutását. Ezért a búza egy lépésben maximum
3-3,5% vizet tud felvenni.
Őrlés szempontjából figyelembe véve a búza optimális fizikai-kémiai állapotát
megállapíthatjuk, hogy az őrlés előtti nedvességigény 16-16,5%.
A búza kezdeti nedvességtartalma optimális esetben 11-14,5%. 10% kezdeti nedvességtartalom
esetén jól megválasztott kondicionálási feltételek mellett is adódhatnak gondok, a tétel
nedvességeloszlása egyenetlen lesz, a termék színe sötét, hamutartalma kiugróan magas.
Példa: a koptatóból kapott tisztított búza nedvességtartalma 11%, az őrlőüzem pneumatikus
szállítórendszerrel és korszerű rövid őrléstechnológiával dolgozik. A búza
nedvességtartalmának az 1. törető rendszer előtt 16,5%-nak kell lenni. Aratás után vagyunk, a
búza két hetet pihent, és a halmazban az újbúza arány 25%, az ó-búza 75%. Korszerű száraz
koptatóüzem és folyamatos pihentetést alkalmazó kondicionáló vonal áll rendelkezésünkre. A
kondicionálás folyamatos, megfelelő számú tartály áll rendelkezésünkre. Nagyon fontos, hogy
a koptató üzemrész kapacitása körülbelül másfélszerese legyen az őrlőüzem kapacitásának. Ez
azért fontos, hogy a pihentetési időt biztosítani tudjuk, másrészt, ha üzemzavar van a
koptatóban, akkor nyerünk legalább egy fél műszakot a hiba elhárítására, az őrlő, lezsákoló,
csomagoló, ömlesztett kitároló üzemrész zavartalanul üzemelhet tovább.
Tehát, ha egy malomüzem őrlőkapacitása 14 tonna óránként, a koptató üzemrészt úgy kell
megtervezni, hogy a benne lévő technológiai gépek teljesítménye legalább 20 tonna legyen
óránként. Érdemesebb a 20 tonna fölé méretezni, mert nem mindegy, hogy egy 0/24 órában
dolgozó üzemben mennyire vannak kiterhelve a gépek. Még ha a beruházási költségek nőnek
is ezáltal, de hosszú távon biztonságosabban és megbízhatóbban üzemeltethetők a gépek, ha
csak 70-80%-os a kiterheltségük, élettartamban, üzembiztonságban megtérül a pluszköltség.