Az atom atommagból és elektronokból áll.
Az atommag a pozitív töltésű protonokból (p+) és a töltés nélküli neutronokból (n0) épül fel.
Az atomok legfontosabb jellemzője a protonok számával megegyező rendszám. A protonok és a neutronok számának összegét az atom tömegszámának nevezzük. Az atom tömege az atommagban összpontosul. Az atommag az atomnak csak kis térfogatát foglalja el. Az atom átmérője az atommag átmérőjénél körülbelül százezerszer nagyobb.
Az atomok elektronszerkezete:
Az elektron atomi pályái: az atomnak azt a részét, amelyben az elektron nagy valószínűséggel előfordul, atompályának nevezzük.
Az atompályák jellemzői: az atompályák megkülönböztetésére illetve azonosítására a kvantumszámokat használjuk.
Az atomban minden atompályát három kvantumszám jellemez:
-Főkvantumszám: az atompálya méretét jellemzi. Minél nagyobb a főkvantumszám, annál kiterjedtebb az atompálya. Jele: n; értékei: 1, 2, 3, 4…
-Mellékkvantumszám: az atompálya alakját jellemzi. Jele: l; értékei: 0, 1, 2, 3… A mellékkvantumszámot gyakran nem számmal, hanem betűvel jelöljük. l = 0, 1, 2, 3…, l = s, p, d, f…
-Mágneses kvantumszám: határozott jelentése akkor van, ha az atom mágneses térbe kerül. Jele: m.
Az elektronszerkezet felépítése:
Az atomok elektron szerkezetének leírásához három fontos elvet kell ismernünk.
-Az energiaminimum elve szerint az alapállapotú atomban az elektronok mindig a lehető legkisebb energiájú szabad helyet foglalják el.
-A Pauli-elv szerint egy atompályán maximálisan két elektron lehet.
-A Hund-szabály szerint az azonos energiájú atompályákon az elektronok úgy helyezkednek el, hogy maximálisan legyenek párosítatlanul.
Ha egy alhéjon annyi elektron van, amennyit a Pauli-elv maximálisan megenged, telített alhéjról beszélünk. Ha az elektronok száma ennél kevesebb, akkor az alhéj telítetlen.
Az atompályák feltöltésének sorrendje: 1s – 2s – 2p – 3s – 3p – 4s – 3d – 4p – 5s – 4d – 5p – 6s – 4f – 5d – 6p – 7s – 5f.
